Az egér egy lyukból nézte a parasztot és a parasztasszonyt, amint egy
csomagot bont fel. Elszörnyülködve látja, hogy egérfogó van benne.

Kiszaladt az udvarra, és kiabált: "Egérfogó, egérfogó"!

A tyúk ránézett, és azt mondta:

- Tudom, hogy nagyon félsz, de nekem nincs mitől félnem.

Az egér a disznóhoz szaladt. A disznó röfögött egy kicsit, és azt mondta:

- Sajnálom, ez rám nem vonatkozik, de imádkozni fogok érted.

Az egér a tehénhez menekül. A tehén elbőgi magát:

- Egérke, sajnálom, de nem az én bőrömről van szó!

Az egér lehajtott fejjel tért haza.

Még azon az éjszakán a házban nagy zajjal lecsapódott az egérfogó.
A parasztasszony sietett megnézni, mit fogott az egérfogó.
A sötétben nem vette észre, hogy mérges kígyó esett a csapdába, és az állat
megmarta a lábát.

A paraszt bevitte a kórházba a feleségét. Nemsokára hazaengedték, de még
mindig lázas volt. A paraszt tyúkot vágott és erőlevest készített az asszonynak,
de szenvedése nem múlt el.

Jöttek a barátok, egész nap ápolták, gondoskodtak róla. A paraszt disznót
vágott, hogy legyen mit enni, de semmi sem segített, az asszony meghalt.

A temetésre sokan eljöttek. A paraszt tehenet vágott, hogy legyen elég ennivaló
a halotti toron.

Az egér szomorúan nézte végig a halotti tort.

Ha megtudod, hogy valakinek problémája van, és azt gondolod, hogy ez téged
nem érint - gondolkodj el.

Mindannyian ugyanazon az úton haladunk, amelynek neve: ÉLET.
Minden ember és minden esemény az élet képzeletbeli szőttesének egy-egy
fonala...

A múló idő eszközeit pedig ide KATTINTVA tudod megnézni!